Rodin �retts�gi ut�n, 1857-ben d�sz�t� szobr�szk�nt dolgozott a m�faj koron�zatlan kir�lya Albert-Ernest Carrier-Belleuse mellett. T�le leste el az alapvet� fort�lyokat.

Meghat�roz� �lm�nyek

L�nytestv�re, Marie hal�lakor 22 �ves volt. A gy�sz rettenetesen megviselte. Elkesered�s�ben szerzetesrendbe �llt. A rendf�n�k ismerte fel tehets�g�t, �s biztatta a folytat�sra. V�g�l visszat�rt a vil�gi �letbe, �s 1864-ben megismerkedett Rose Beuret-vel egy varr�n�vel, aki �lete v�g�ig t�rsa �s sz�mos m�v�nek modellje lett. A francia-porosz h�bor� ut�n Rodin k�vette mester�t, Carrier-Belleuse-t Br�sszelbe, de heves vit�k ut�n elv�ltak �tjaik. Ett�l f�ggetelen�l a k�vetkez� 5 �vet Rodin a belga v�rosban t�lt�tte - �s sorra kapta a megb�zat�sokat. K�s�bb Olaszorsz�gba, Firenz�be �s R�m�ba utazott, hogy "megfejtse Michelangelo titk�t". Ekkor hat�rozta el v�gleg, hogy szak�t az akad�miai szobr�szat dogm�ival �s saj�t m�v�szi �tj�t fogja j�rni.

Kezd�dik a siker

Mikor visszat�rt P�rizsba ki�ll�tott�k a P�rizsi Szalonban a Bronzkor c�m� alkot�s�t, melynek r�v�n a kritikusok azzal v�dolt�k, hogy csup�n egy �l� emberi alakot m�solt le. M�sok viszont elk�telezett rajong�iv� v�ltak, s val�s�gh� �br�zol�sm�dja miatt kiki�ltott�k a k�pz�m�v�szet legnagyobb csillag�nak.

Szenved�lyes szt�r-sors, szeret�kkel

M�v�szi h�rneve napr�l napra n�tt, �s vele a z�rzavar is a mag�n�let�ben. Negyvenes �veinek az elej�t taposta, amikor megismerkedett Camille Claudellel, aki el�bb tan�tv�nya, majd szeret�je lett. Viharosan romantikus szerelm�k alatt Camille a legf�bb m�zs�ja, � a legend�s „A cs�k” ihlet�je is. Kapcsolatuk azonban csak k�r�lbel�l t�z �vet b�rt, s v�g�l botr�nyos- �s a n� sz�m�ra, aki bele�r�lt a maga k�v�nta szak�t�sba - tragikus k�r�lm�nyek k�z�tt �rt v�get.

A cs�cson

De Rodin csillaga tov�bb emelkedett. Nagy sorozattal, �n�ll� pavilonnal jelentkezett az 1900-as p�rizsi vil�gki�ll�t�son, �s egyetemek fogadt�k d�szdoktorukk�.

Legh�resebb alkot�sai A Calais-i polg�rok, A gondolkod� �s A cs�k. Sz�mos portr�ja is ismert, p�ld�ul - a nagy botr�nyt kavart - Balzacot �br�zol�, de � k�sz�tette Victor Hugo eml�km�v�t is. Mesterm�ve, amelyen 1880-t�l hal�l�ig dolgozott, a monument�lis, befejezetlen Pokol kapuja.

Meghat�, nemes b�cs� az �lett�l

�lete v�ge fel� teljes vagyon�t a francia �llamnak adom�nyozta azzal a kik�t�ssel, hogy l�tes�tsenek �lland� m�zeumot m�veinek. A Rodin M�zeum v�g�l abban a h�zban kapott helyet, melyet 1906 �ta b�relt a m�v�sz.

A botr�nyai ellen�re mindv�gig mellette marad� t�rs�t, Rose Beuret-t, 1917 ben feles�g�l vette, de nem sok�ig �lvezhett�k a hivatalos h�zass�gi k�tel�ket. Rose h�rom h�ttel az esk�v� ut�n meghalt, Rodin pedig 10 h�nap m�lt�n k�vette �t.