N�h�ny halfajban a dioxin mennyis�ge meghaladja az EU-ban megengedett hat�r�rt�ket. A sv�d hat�s�gok m�r 1995-ben azt aj�nlott�k a gyermekv�llal�s el�tt �ll� n�knek, hogy lehet�leg ne fogyasszanak Balti-tengerb�l sz�rmaz� heringet �s lazacot, mert t�l nagy mennyis�gben van benn�k fur�n, dioxin �s polikl�rozott bifenilek.

A felm�r�s azt is kimutatta, hogy t�bb halfaj, (mint p�ld�ul az atlanti lazac, a t�kehal, a rombuszhal) popul�ci�inak szaporod�si gondjai vannak - nagy val�sz�n�s�ggel a vegyi anyagok miatt. A balti-tengeri heringekb�l p�ld�ul �tvenszer t�bb br�mtartalm� �g�sg�tl� szert mutattak ki, mint az Atlanti-�ce�nban �l�kb�l. Ezek az anyagok befoly�solj�k a hormonrendszer m�k�d�s�t, �s �gy a szaporod�sra is hat�ssal vannak. De nem �k az egyetlen, vegyi anyagokkal nagym�rt�kben szennyezett fajok. A polibr�mozott bifenilek �s a br�mtartalm� �g�sg�tl� szerek 2-5-sz�r nagyobb mennyis�gben vannak jelen a Balti-tengern�l �l� ragadoz� madarakban (sir�lyokban, lumm�kban, r�tisasokban), mint az �szaki-tengern�l vagy az Atlanti-�ce�nn�l �l� t�rsaikban. Tov�bbi k�ros vegyi anyagokat, p�ld�ul magas fluortartalm� vegy�leteket mutattak ki szint�n nagy mennyis�gben az itt �l� delfinekben, �s m�s hal- �s mad�rfajokban.

A Balti-tenger k�l�n�sen �rz�keny a szennyez�sekre, mivel csak keskeny �sszek�ttet�sben �ll a szomsz�dos Atlanti-�ce�nnal. A vize �gy nem tud kicser�l�dni, a beker�lt vegyi anyagok 25-30 �vig is ott maradhatnak. A helyzetet az is rontja, hogy az alacsony v�zh�m�rs�klet �s a gyakori j�gbor�t�s nagyon lelass�tja a vegy�letek leboml�s�t.

A WWF szerint az EU jelenlegi vegyi anyag szab�lyoz�sa nem elegend� a Balti-tenger t�r�keny �kosziszt�m�j�nak meg�rz�s�hez. Szigor�bb v�delmet jelenthet azonban az �j, vegyi anyagokat szab�lyoz� jogszab�ly, a REACH, - amennyiben kell�en szigor� lesz. Az ir�nyelv k�telezn� a gy�rt�kat a vegyi anyagok eg�szs�g�gyi �s k�rnyezetv�delmi hat�sainak alapos vizsg�lat�ra. Emellett a gy�rt�knak k�rnyezetbar�t anyagokkal kellene majd helyettes�teni�k a leg�rtalmasabb vegyi anyagokat - k�z�tt�k azokat, amelyek k�ros�tj�k a tengeri fajok szaporod�s�t �s fejl�d�s�t. Amennyiben egy szigor� REACH l�p �letbe, lehet�s�g lesz, hogy megv�dj�k a Balti-tengert az ilyen ellen�ll�, az �llatok szervezet�be be�p�l� vegyi anyagokt�l.

"Ember �ltal gy�rtott �rtalmas vegyi anyagok nemcsak a tengerekben vannak jelen, a probl�ma Magyarorsz�got is �rinti. Nem v�letlen, hogy egyre t�bb, daganatos madarat figyelnek meg haz�nkban, a v�rosokban �s vid�ken egyar�nt. R�ad�sul ezek az anyagok nemcsak az �llatokra, de r�nk, emberekre is vesz�lyt jelentenek." - mondta Prommer M�ty�s, a WWF Magyarorsz�g programvezet�je. "Az bevezetend� �j szab�lyoz�s, a REACH, most egy ritk�n ad�d� lehet�s�get jelent egy eg�szs�gesebb j�v��rt - term�szetesen csak akkor, ha nem egy "legyeng�tett" v�ltozatot fogadnak majd el az Eur�pai Parlamentben. �j piacok ny�lhatnak a biztons�gosabb term�kek el�tt, �s a fogyaszt�k n�vekv� bizalma is csak j� h�r lehet majd a vegyipar sz�m�ra."